Szerdán és csütörtökön lesz a legintenzívebb a hőhullám, a legmagasabb hőmérsékletre pedig csütörtökön számíthatunk, amikor helyenként akár a 39 Celsius-fokot is elérheti a hőmérséklet, közölte a Vojvodina meteo portál szerkesztője, Jovan Čabrilo.
Mint hangsúlyozta, különösen veszélyeztetettek lesznek a Duna-menti területek, Belgrád és Vajdaság térsége.
„A jelek arra utalnak, hogy ez a hőhullám péntekre, a hétvégére és a következő hétre is átnyúlik, bár pénteken kisebb felfrissülés várható” – mondta Čabrilo.
Közlése szerint a június az egyik legszárazabb és legmelegebb hónap lesz Szerbiában a mérések történetében.
„Az eddigi adatok szerint a hónap eddigi részében a 28 fő meteorológiai állomásból mindössze 10-nél észleltek bármilyen csapadékot. Ebből csak három állomáson mértek kétjegyű mennyiséget, míg Szerbia területének mintegy 60 százalékán kedd estig egyetlen csepp eső sem esett” – mondta Čabrilo.
Emlékeztetett, hogy statisztikailag és klimatológiailag a június – a május után – Szerbia egyik legcsapadékosabb hónapja, amikor havonta 60–100 mm csapadék szokott hullani, helyenként még ennél is több.
„A jelenlegi adatok tehát meglehetősen riasztóak, mivel jelentős csapadékhiány van az ország egész területén” – magyarázta Čabrilo.
Kiemelte, hogy a szárazság jelenleg leginkább a szántóföldi kultúrákat, például a kukoricát, napraforgót, cukorrépát sújtja, de a zöldségfélék esetében is jelentősen nehezített körülmények alakultak ki.
„A gyümölcs- és zöldségtermesztés súlyos következményekkel számolhat: csökken a terméshozam, romlik a termés minősége, és nő az öntözés iránti igény, ami mindenképpen megdrágítja a termelési folyamatot” – közölte Čabrilo.
Mint mondta, számos tényező befolyásolja a globális felmelegedést, többek között az emberi tevékenység által kiváltott éghajlatváltozás, a fosszilis tüzelőanyagok, az üvegházhatású gázok, az erdőirtás és a fokozott urbanizáció.
„A globális felmelegedés végérvényesen elmozdította a határokat attól, amit eddig normálisnak tekintettünk. Azokat a hőmérsékleteket, amelyekre most számítunk, korábban nagyon magasnak tartottuk – ma ez az új normalitás, míg korábban extrém hőségnek számított” – mondta Čabrilo.
Elmagyarázta, hogy a Balkánon és a Mediterrán térségben a hőmérséklet másfélszer-kétszer gyorsabban emelkedik, mint Európa és a világ többi részén, így ez a régió különösen érintett a klímaváltozásban.
„Az ilyen változások szinte a társadalom minden szektorára hatással vannak – a mezőgazdaságtól az egészségügyön át az energetikai stabilitásig és az infrastruktúráig. Ezért elengedhetetlen az alkalmazkodás, rövid és hosszú távon egyaránt” – hangsúlyozta Čabrilo.
Kiemelte, hogy az ilyen hőhullámokból egyre több lesz, és már június 30-ától, hétfőtől újabb hőmérséklet-emelkedés várható a kisebb felfrissülést követően.
„Szinte biztos, hogy a következő hét közepén a napi maximumhőmérséklet újra átlépi majd a 39 Celsius-fokot, és ez többször is megismétlődik majd a nyár folyamán. A klímaváltozás következtében egyre nagyobbak lesznek az amplitúdók a száraz és csapadékos időszakok között is – vagyis a nagyon magas hőmérsékletek mellett elhúzódó és erőteljes aszályokra számíthatunk, amelyeket rövid, de intenzív csapadékkal és időjárási szélsőségekkel tarkított időszakok követnek” – magyarázta Čabrilo.
Hangsúlyozta, hogy ez egy olyan időjárási minta lesz, amelyhez a jövőben alkalmazkodnunk kell.
Čabrilo elmondta, hogy a havi előrejelzések szerint a július nagyon meleg és száraz lesz, és valamivel több csapadék legkorábban augusztusban várható.
Mint hozzátette, a sokéves átlag feletti hőmérsékleteknek továbbra sem látszik a vége – ezekre még az ősz folyamán is számítani lehet.
Emlékeztetett, hogy a tavalyi nyár volt a legmelegebb a meteorológiai mérések történetében Szerbiában, és az idei nyár nagyon közel lesz ehhez.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
